A weboldal akadálymentes változatához kattintson ide!

A szegedi városházán 2012. december 12-én tartották meg a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program, Hulladéklerakók Rekultivációja című projekt zárórendezvényét. A projektben részt vevő szervezetek másfél év alatt csökkentették a régi, bezárt szeméttelepek környezeti kockázatát, így biztosítva egészségesebb, tisztább, szebb környezetet a térség lakóinak.

A “Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program, Hulladéklerakók Rekultivációja” című projekt kivitelezési munkálatait befejezték, így 26 településen a korábban bezárásra került 27 szilárdhulladék-lerakó rekultivációja valósult meg az alábbi településeken: . Algyő, Ásotthalom, Balástya, Balotaszállás, Baks, Bordány, Csengele, Deszk, Domaszék, Dóc, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös (régi és új lerakó), Pusztaszer, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Tompa, Üllés, Zákányszék és Zsombó.

A pályázat lehetővé tette a települések számára, hogy megoldják évek óta húzódó környezetvédelmi problémáikat, ezzel a településeken a környezet egészségesebbé, tisztábbá és környezetvédelmi szempontból biztonságosabbá vált. A szerdai zárórendezvényen dr. Szentgyörgyi Pál önkormányzati képviselő a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás képviseletében elmondta: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata sikeresen pályázott 1999-ben a hulladékgazdálkodási problémák megoldására irányuló ISPA-projektre, de 2006-ban a munkálatok elhúzódása és költségtúllépés miatt a lerakók rekultivációja kikerült a tervekből. 2008-ban, kétlépcsős pályázat keretében nyílt lehetőség arra, hogy a régi, bezárt szeméttelepeket felszámolják, illetve a törvényben előírtaknak megfelelő műszaki védelemmel lássák el annak érdekében, hogy a környezeti kockázatot minimálisra csökkentsék.

A rekultivációval elhárult a felszín alatti és feletti vizek szennyeződésének a veszélye, javult a levegő minősége, megszűnt a korábban érzékelhető szaghatás, gazdagodott a természeti környezet.

Az alkalmazott műszaki megoldások kiválasztása során jelentős hangsúlyt kapott, hogy hazánk egyedülálló természetes élőhelyekkel rendelkezik, valamint az itt élő állat- és növényfajok egyedülálló értéket képviselnek Európában. Éppen ezért az értékes ökológiai hálózat (Natura 2000) védelme érdekében a hulladékot Baks és Dóc településeken teljes mennyiségben elszállították, míg az ökológiailag nem veszélyeztetett területeken a helyszínen áthalmozták, kirostálták, kisebb területre rendezték, és egy méter vastag, humuszban gazdag földréteggel takarták le. A többlet-, illetve veszélyes hulladékot az előírtak szerint elszállították a Sándorfalvi úti hulladékfeldolgozóba – mondta Csorba Szilárd, a Kivitelező AS Szeged Konzorcium képviselője,. Hozzátette, a rostálásnak köszönhetően humuszban gazdag földet is kinyertek a korábbi szemétdombból, melyet a fedőréteg kialakításában felhasználtak.

A jogszabályoknak megfelelően kialakított és kivitelezett, rekultivált hulladéklerakókkal járó feladatok azonban nem zárulnak le a kivitelezési munkálatok befejezésével, hiszen az utógondozási időszakban a környezeti elemek védelme, a projekt céljainak teljesülése és hosszú távú fenntartása érdekében mind a talajt, mind a felszín alatti vizek minőségét folyamatosan ellenőrizni fogják a monitoring kutak segítségével.

A rekultiváció fontos része volt a tájba illesztés is, amelynek érdekében a lerakókat füvesítették és körbeültették őshonos fákkal, cserjékkel, valamint övárkokat alakítottak ki körülöttük. Janotka János, a projektben közreműködő Mérnök Szervezet képviselője elmondta, a szélsőséges nyár következtében a tavasszal ültetett fák és cserjék 80 százaléka sajnos kipusztult, ezeket a kivitelező utóbb pótolta. A beruházás garanciális időszakában a kivitelező minden szükséges javítási munkát elvégez a lerakókon, legyen ez a csapadék okozta erózió nyomainak helyreállítása vagy akár növénypótlás.

A projekt finanszírozását teljes mértékben az Európai Unió és a Magyar Állam vállalta, így a projekt kedvezményezettjét, a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulást és tagönkormányzatait költség nem terhelte.

A projekthez kapcsolódva környezetvédelmi vetélkedőt is meghirdettek, ennek döntőjét szintén a szerdai zárórendezvényen tartották. A továbbjutott négy csapat a szelektív hulladékgyűjtés és az energiahatékonyság témájában mérettetett meg. Tudásával és kreativitásával a tompai Szabó Dénes Általános Iskola 6.b osztályos Rekultiv-Ászok csapata (csapattagok: Szabó Kitti, Vankó Lili és Varga Viktória, felkészítő tanáruk Nagy Bettina) győzött. A második helyezett az ásotthalmi Kiss Ferenc Általános Iskola 7.a osztályának diákjai (Papp Kornél, Csóré Attila, Fenyvesi Andor, felkészítő tanáruk: Kiss Andrea), harmadik lett az üllési Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 6.a osztályosokból álló csapata (Ferenczi Csenge, Márta Petra, Sári Hanna, felkészítő tanáruk Hódiné Vass Magdolna), negyedik helyezett a mórahalmi Móra Ferenc ÁMK 8.a-sai (Szécsi Balázs, Szűcs Dezső és Szűcs Norbert, felkészítő tanáruk: Murányi Gabriella).
Nemcsak a csapatok, a nevező iskolák is versenyeztek egymással. Az összesítésben az ásotthalmi iskola bizonyult a legjobbnak, nyereményük egy 5 napos kirándulás a CSEMETE Egyesület bugaci oktatóközpontjába. A második helyezett tompaiak 75%-os, míg a harmadik helyezett üllésiek 50%-os kedvezményben részesülnek az erdei táborban.

Projektzáró prezentáció