A weboldal akadálymentes változatához kattintson ide!

Az intenzív gazdasági fejlődés, a környezeti erőforrások fokozódó mértékű kihasználása a viszonylag érintetlen, természetes állapotú élőhelyeket a töredékére csökkentette, ezzel együtt a bennük élő fajdiverzitás és számos faj egyedszáma is drasztikusan csökkent. A természeti örökség megőrzésének igénye nyomán kialakuló természetvédelem végül felismerte, hogy a fajok hatékony védelme élőhelyeikkel együtt, komplex ökológiai rendszerben történhet. E stratégia szellemében hozta létre az Európai Unió a Natura 2000 természetvédelmi hálózatát.

A Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a biológiai sokféleség megőrzését a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük megóvásához, illetve helyreállításához.
A Natura 2000 a fenntartható fejlődés alapelvét előtérbe helyezve összehangolja a tudományos, gazdasági és társadalmi fejlődési igényeket a természetvédelem céljaival.
A Natura 2000 hálózat létrehozásának jogi hátterét az Európai Unió két természetvédelmi irányelve képezi, a 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv, és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv.

Magyarország, az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba, megfelelő igazításokkal, beépíti. Így történt ez a természetvédelmi jogszabályokkal is, tehát a csatlakozás pillanatától Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv.  Ezek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak.  Itt kell megjegyeznünk, hogy Magyarország természetes élőhelyei, állat- és növényfajai egyedülálló értéket képviselnek Európában.

A Natura 2000 területek kijelölésére a kormány megalkotta a 275/2004. (X.8.) Kormányrendeletet, majd a területek határait a 45/2006. (XII.8) KvVM rendelet véglegesítette.
A nemzeti jogszabályok által korábban is védett területek mind a részei lettek az ökológiai hálózatnak. Az újonnan kijelölt területekkel együtt Magyarország területének közel 21%-át fedi le az új típusú védelem. Ezek között találunk hagyományosan mezőgazdasági művelés alatt álló földeket, legelőket, gyepeket, tavakat, folyókat, erdőket is. A szabályozás célja a hasznosítás és a természetvédelem érdekeinek összehangolása.  A Natura 2000 területek védelmében tehát különösen hangsúlyos a gazdálkodók, a fenntartó, hagyományos gazdálkodási módok szerepe.

A KEOP-7.2.3.0.-2008-0003 azonosítószámú projekt „A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” c. pályázat kapcsán a megvalósítandó beruházás két helyszínét a 2004-es kormányrendelet, Natura 2000 területekkel érintett földrészletek jegyzéke tartalmazza. Ez a két helyszín a Bakson és Dócon található rekultiválandó hulladéklerakó területe.
A rekultiválandó terület mindkét esetben, a 2006-os KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint, az Alsó-Tiszavölgy különleges madárvédelmi területen helyezkedik el.
A különleges madárvédelmi területek (Special Protection Area, rövidítve: SPA) kijelölésénél figyelembe vették a Fontos Madárélőhelyek (Important Bird Area – IBA) magyarországi hálózatát, mely kialakítását a nemzeti park igazgatóságok és a Magyar Madártani- és Természetvédelmi Egyesület által összegyűjtött adatok alapján végezték. A Fontos Madárélőhelyek azokat a nemzetközileg is kiemelkedő fontosságú területeket jelentik, amelyek kritikusak a vadon élő madárfajok populációinak fennmaradása szempontjából.

A fentiekben ismertetekből adódóan, a rekultiváció módszerének megválasztására még nagyobb hangsúlyt kell fektetni az érintett két terület vonatkozásában.
Hasznos link: http://www.natura.2000.hu

Leave a Comment